oliverhannak

Népszabadság • Ötvös Zoltán   • 2007. augusztus 22.

Az égitestek mozgását bemutató eszközöket már több száz éve készítenek, de csak a XX. század elején született meg a maira emlékeztető planetáriumi vetítőműszer. Az első készüléket Münchenben a Deutsches Museumban állították fel 1923-ban. Ez a sikeres csillag- és bolygóvetítő indította el a planetáriumot világhódító útján. Ma szerte a Földön sok ezer kis- és nagyplanetárium létezik, kupolájuk átmérője általában 3 és 23 méter között van. Ilyen a budapesti is.

A jeles ismeretterjesztő, Kulin György már a harmincas években javasolta, hogy Budapesten is legyen nagyplanetárium. Erőfeszítései nyomán megrendeltek a német Zeiss cégtől egy nagy, kétgömbös csillagvetítőt. A berendezés 1944-ben megérkezett Budapestre, majd visszavitték. Nem lett orosz hadizsákmány a műszerből, sőt állítólag egyes elemei évek múltán dél-amerikai planetáriumokban tűntek fel.

A hatvanas években a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) rendelt egy nagy, kétgömbös Zeiss-planetáriumot. A készülék 1969-ben megérkezett Budapestre, ám az épületnek még a helyét sem jelölték ki. A Magyar Planetárium terve végül 1973-ra elkészült, s 1977-re megvalósult az épület is.

A Zeiss mérnökei és a hazai szakemberek néhány hónap alatt összeszerelték a nyolc éve ládában heverő csillagvetítőt, a kiegészítő vetítőket és a vetítőkupolát. Az intézmény és a műszer átadására 1977. augusztus 17-én került sor, az első csillagászati műsort a nagyközönség augusztus 20-án nézte meg.

Az elmúlt évtizedekben a munka legfontosabb része a csillagászati-űrkutatási műsorok elkészítése és bemutatása volt. Legtöbbször az iskolai oktatást segítő előadásokat játszottak, de néhány, a külföldi turistáknak szánt, idegen nyelvű műsor is készült. A 30 év alatt több mint hetven új műsor született. Jelenleg tizennégy - könnyed gyerekprogram és igényes felnőttelőadás - közül választhatnak az érdeklődők. A hatalmas körfolyosón rendszeresen láthatók különféle kiállítások is.

Az elmúlt évtizedekben a berendezéseket folyamatosan fejlesztették. Modernizálták a központi vezérlőpultot, a Zeiss-csillagvetítő két 1500 wattos vetítőlámpáját 1000 wattos halogénizzóra cserélték, ezzel a mesterséges égbolt csillagai még szebbek, még pontszerűbbek lettek. A kilencvenes évek elején tíz amerikai speciális effektus-vetítőt szereztek be. Az elmúlt években pedig - a kor igényeinek megfelelően - áttértek a digitális hangtechnikai berendezések használatára, a műsorok nagy részét DVD-lemezekről játsszák le. Emellett több videoprojektor gazdagítja a látványt.

A húszéves évfordulón a TIT Budapesti Planetáriumának legsúlyosabb gondja az volt, hogy az intézmény tetői tönkrementek, beáztak. A felújításnak köszönhetően már csak nagyon nagy esők idején csöpög a plafon. De manapság nem is ez a legsúlyosabb gond, hanem maga a központi műszer. A matuzsálemi korú berendezés Gesztesi Albert szerint - a szakember huszonegy éven át dolgozott a házban - állandó bütyköléssel, javítással még három-öt évig életben tartható. A számítógép-vezérelt, minden látványosságra képes vetítő mai ára nyolcszázmillió forint. A székek, a vetítőfelület, illetve az egyéb műszerek cseréjével együtt az egymilliárdot közelíti a szükséges összeg. Ennyit ismeretterjesztésből képtelenség kitermelni, itt már csak brüsszeli, vagy kormányzati pénz segíthet. Hogy mire lenne szükség, hogy mi a korszerű minőség, arra már a közeli Bécsben látni példát.

Közben meglehetősen furcsa körülmények között leváltották az intézményt 25 évig irányító dr. Horváth Andrást - a hivatalos verzió szerint nyugdíjba ment. Az új igazgató, dr. Lorenz Kinga nyakába pedig egy per szakadt. A negyedszázada bérlőként itt előadásokat tartó Lézerszínház az épület gazdája, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szerint jogtalanul van az épületben. A színház maradni akar, ezért perel.

Bárhogy végződik is a huzavona, augusztus végén, szeptember elején már a négymilliomodik látogatóját fogadja a 370 személyes Planetárium. Ma pedig ünnepelnek.