Népszabadság • Török Tünde • 2007. július 18
- A balatoni önkormányzatok fellépését kérem azok ellen a kormányrendelet-módosítások ellen, amelyek az érintettekkel való egyeztetés nélkül születnek, és lazítani próbálnak a régió védelmét szolgáló, széles társadalmi konszenzussal, éveken át készült Balaton-törvény szigorán - jelentette ki a Balatoni Szövetség legutóbbi ülésén Szauer Rózsa, a Nők a Balatonért Egyesület elnöke. Szauer Rózsa arra a hírre reagált, amely szerint egy tavalyi, a kempingek beépíthetőségét növelő jogszabály-módosítás után, júniusban újabb, a balatoni építési szigort lazító rendelet vált hatályossá. Ez több balatoni övezetben is old az új épületek magassági korlátozásán. Míg a kertvárosokban továbbra is legfeljebb 4,5 méter magas házak húzhatók fel, addig az úgynevezett vegyes területeken 7,5-ről 12,5 méterre, bizonyos üdülőházas területeken, szabadidőközpontoknál és egyéb közösségi létesítményeknél pedig 7,5-ről 8 méterre emelkedik a magassági korlát. A gazdasági területeken szintén enyhül a szigor: 4,5 helyett 8 méter magas épületek is emelhetők. A kempingekben megszűnt a tízszázalékos beépítési korlát, és ezenfelül - vonatkozik ez a strandokra is - 4,5 helyett 8 méteresek lehetnek a jövőben az építmények.
Balázs Árpád, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balaton Szövetség elnöke, Siófok polgármestere úgy fogalmazott: meglepetésként érte, hogy a helyi településekkel való egyeztetés nélkül megszületett a Balaton régiót érintő legutóbbi kormányrendelet-módosítás. Ennél is furcsábbnak tartotta, hogy néhány őt felkereső beruházó előbb tudott a várható módosításokról, mint maguk az érintettek. Balázs szerint ezzel a rendeletmódosítással még nem változtak meg a helyi építési szabályok, vagyis az önkormányzatok maguk dönthetnek arról, hogy élnek-e az új keretszabályok adta lehetőséggel vagy megtartják a régi szigort. A helyiekre most már nagyobb felelősség hárul, és fennáll annak a veszélye, hogy egy-egy forráshiánnyal küszködő kis önkormányzat enged a befektetők csábításának és lazít a beépíthetőségi korlátokon akkor is, ha az nem szolgálja a régió érdekeit - summázta a várható hatásokat Balázs Árpád. Hozzátette: Siófoknak előnye is származik az új szabályozásból, hiszen ezzel megoldódik egy többéves vita azokon a partszakaszokon - Ezüstpart, Aranypart -, ahol magas épületeket örökölt a város. Ezeken a területeken az összkép kedvéért már régebben is szerették volna, ha a meglévőkhöz - a magasságot tekintve - jobban passzoló építményeket húzhattak volna föl, de az eddigi szabályozás erre nem adott lehetőséget.
A módosított kormányrendelet nemcsak az önkormányzatoknak, hanem a regionális építési hatóságnak is jelenthet feladatot. Ugyanis csak akkor épülhetnek meg az új szabály által engedett magasabb épületek egy-egy balatoni településen, ha az adott önkormányzat ennek megfelelően módosítja a településrendezési tervét. Ehhez egyeztetnie kell a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal főépítészeti hivatalával. A régió állami főépítésze, Virányi István arról számolt be: egyelőre nem jellemző, hogy ilyen igénnyel fordulnak hozzájuk balatoni önkormányzatok. A szakember nem számít tömeges módosítási kérésre a jövőben sem, mivel szerinte a tervezett beruházások zöme "belefér" a már érvényben lévő önkormányzati szabályozásokba is.
A június 26-ától hatályos rendeletnek van olyan eleme is, amelyet a tapasztalatok szerint sokan félreértelmeztek. A jogszabály ugyanis hatályon kívül helyezett több korábbi szigorú vízpart-rehabilitációs, illetve a nádasok védelmét szolgáló rendelkezést. Erre hivatkozva olyan híradások jelentek meg a közelmúltban, hogy - például - kotorhatóvá váltak a balatoni nádasok. Mindezt cáfolta Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. A szakember közölte: a félreértést az okozta, hogy a korábban kormányrendeletben szereplő szigorú előírásokat időközben beemelték a Balaton-törvénybe - ezért tulajdonképpen adminisztrációs oka volt annak, hogy a kormányrendeletből törölték azokat.
l Sokakat elgondolkoztat az SCD Csoport egyik nagyberuházása a siófoki Aranyparton: ilyennek szeretnénk-e látni a jövő Balaton-partját? A cég által megvásárolt Siotour egyik tó közeli ingatlanján épült fel négymilliárd forintos beruházással az a 218 lakásos apartmanház, amit a tervek szerint jövő hónapban adnak át. Tóth Lajos, Siófok főépítésze elmondta, az épületre még a szigorú rendelkezéseket megfogalmazó Balaton-törvény vízpart-rehabilitációs végrehajtási rendeletének hatályba lépése előtt sikerült engedélyt szerezniük az építtetőknek. Ezt követően már nem kaphatott engedélyt ilyen magas vízközeli építmény. Az akkori terveket - szavai szerint - a főépítész is támogatta, mert a prezentációban impozánsnak, és az Aranypart ennél is magasabb épületei közé illőnek tűnt a tervezett épület. "Most hogy elkészült, már úgy látom, nem a tájba és nem a városképbe illő" - mondta a főépítész, és hozzátette: az eset óvatosságra inti a jövőre nézve, bár csak véleményezési joga van az ilyen volumenű beruházásoknál.
