A hazai olajtársaság vezetése egyre nagyobb részvénycsomaggal bástyázza körbe magát az OMV ellen
Népszabadság • Marnitz István • 2007. július 4.
Tegnap az állami tulajdonú MFB Invest is "kölcsönkapott" a Moltól tízszázaléknyi saját részvényt. Ezzel az állam közvetlenül is segédkezet nyújtott az osztrák OMV június végi, nemkívánatosnak ítélt felvásárlási akciójával szemben. László Boglár, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában lévő társaság szóvivője kérdésünkre kifejtette: a társaság üzleti szempontok szerint döntött az ügyletről. Ennek nyomán a jövőben megilletik a tulajdonosi jogok, annak ellenére, hogy nem fizetett a részvényekért. Az MFB Invest a csomagért cserébe - meg nem jelölt mértékű - kölcsöndíjat fizet a Molnak. A szerződés egy évig bizonyosan érvényben marad. Egyéb részleteket a szóvivő nem árult el, de a bank szabályai alapján - az árfolyam-emelkedésből, illetve az osztalékból várható esetleges bevételeken túl - a szerződésnek biztosítania kell a nyereséget az MFB-cég számára.
Kérdésünkre a szóvivő leszögezte: a többi között azért szálltak be, mert bíznak a jelenlegi menedzsmentben, de mint tízszázalékos pénzügyi befektetők amúgy sem kezdeményezhetnék eséllyel a vezetők elmozdítását. A lépéssel tehát lényegében ismét az államhoz került a Mol tíz százaléka, azok után, hogy tavaly egy ekkora csomagot eladott - éppenséggel a Molnak.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint Magyarország legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatának feltett szándéka, hogy a szabály ellenére - miszerint legfeljebb tízszázaléknyi részvény lehet saját tulajdonában - minél nagyobb szeletet tartson ellenőrzése alatt. Ennek megfelelően a cég a törvényi maximumon tartott tízszázaléknyi saját részvényhányadon túl több éve növeli azoknak a csomagoknak az arányát, amelyek a tízszázalékos felső határ miatt névleg nincsenek saját tulajdonában, ám különböző háttérügyletek miatt saját befolyású papíroknak tekinthetők. Ilyen a BNP Paribas kezében lévő 8,2 százalék, illetve az offshore státusú Magnolia Finance Ltd. birtokolta 5,5 százalék. A többi tulajdonos mögötti erőviszonyok kívülről nem láthatók - a cég többsége névleg külföldieké -, de annyi bizonyos, hogy a menedzsment és a részvényesek között eddig szinte teljes volt az egyetértés. Leszámítva néhány halk csörtét az eddig tíz százalékot tulajdonló fő konkurenssel, az OMV-vel. (A Mol alapszabálya szerint közgyűlésen legfeljebb tízszázalékos részvénycsomaggal lehet szavazni.)
Az orosz Megdet Rahimkulov segítségével indított OMV-felvásárlás nyomán a múlt héten az osztrák cég részesedése 18,6 százalékra ugrott. Erre láthatólag beindult a Mol "védelmi stratégiája", amelyben a magyar kormány és az ellenzék is az olajcég jelenlegi vezetése mellett állt ki, az OMV ellenében. Mivel azonban a Mol már nem vásárolhatott tovább saját részvényt, a tőkepiaci törvény eddig szinte soha nem alkalmazott lehetőségét kihasználva "kölcsönadta" meglévő papírjait az OTP Banknak. (A törvény szerint a saját részvény kölcsönvevője tulajdonosnak számít.) A menedzsmenttel való harmonikus együttműködés ez esetben is borítékolható, hiszen az OTP Bankot a Mol elnökhelyettese, Csányi Sándor irányítja. Az MFB Investnek a Mol az újonnan vásárolt papírokat adta kölcsön, így várhatóan további vásárlások következnek.
Kuti Ákos, a Cashline elemzője úgy számolja, hogy a Mol az OMV múlt hónap végi felvásárlási akciója óta mintegy 220 milliárd forintot költött saját részvény vásárlására, az eddigi legmagasabb árfolyamon. Kérdésünkre elmondta: még nagyjából tíz százalék felvásárlásával a Mol-menedzsment a részvények mintegy 40 százalékát biztosan maga mögött tudhatja, ami a jövőben lényegében bármilyen "nem egyeztetett" felvásárlási kísérletet megakadályozhat. E fölé már csak azért sem érdemes menni, mert az akció igencsak drága. Annak ellenére, hogy elemzők szerint a Mol még mindig nem költötte el azt a hatalmas summát, amit például a hazai gázüzletág eladásáért kapott, a felvásárlásokkal ma már ismét nettó hitelfelvevővé vált. Annak kapcsán, hogy a tőzsdei törvények szerint 25, illetve 33 százalék felett a tulajdonosnak nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a többi részvényes felé, az elemző úgy fogalmazott: noha ezeket a módszereket nem ennek a passzusnak a kijátszására alkalmazzák, kétségtelen, hogy így felvásárlási ajánlatot sem kell tenni.
Megkeresésünkre a részvényügyleteket minden szakértő jogszerűnek ítélte. Ennek ellenére értesülésünk szerint a tőzsdei ügyletek ellenőrzésére hivatott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vizsgálja a felvásárlások körülményeit.
A Mol-OMV frigy ennek nyomán távolodni látszik. (Igaz, az OMV soha nem ismerte el, hogy bevásárlási akciójának ez lett volna a végcélja.) Mindazonáltal tegnapelőtt a Mol egyik nagytulajdonosa, a Templeton Asset Management képviselője kívánatos célnak nevezte az esetleges összeolvadást.
A Mol és az OMV egyesülése révén növekedne a részvényesi érték és erősebb vállalat jönne létre, amely jobban ellen tudna állni a nagy olajtársaságok felvásárlási kísérleteinek - idézi a Thomson Financial varsói keltezésű jelentésében Mark Mobiust, a Templeton Asset Management ügyvezető igazgatóját. A Templeton a Mol-részvények mintegy két százalékát tartja kézben. "Azt javasoljuk, hogy a két vállalat vezetősége tanulmányozza alaposan egy ilyen ügylet lehetőségét" - mondta Mobius. Arra a kérdésre, hogy a Mol és az OMV fúziója mit jelentene a vezető lengyel olajcég, a PKN Orlen számára, Mobius így válaszolt: "sebezhető pozícióba kerülne, hogy enyhén fejezzem ki magamat". (MTI)
