A tényfeltáró újságírás doyenje ismét alámerült
NOL • L. P. • 2007. május 26
Günter Walraff több, mint tízévi szünet után ismét alámerült, hogy álruhában nézzen a kapitalizmus dolgainak a mélyére. Nagy bajokat sejthetett a német kapitalizmus bugyraiban a hatvanas-hetvenes évek nagy leleplezője, az egyik első igazi tényfeltáró újságíró (magyarul pl. Önök ott fenn, mi itt lenn), ha úgy döntött: megint alámerül.
"A körülmények követelik meg" - indokolta meg a visszatérést a módszerhez az író.
Günter Walraff a Zeit című hetilap e héten újraindított színes magazinmelléklete számára készített riportot azzal a módszerrel, amellyel annak idején nemzetközi hírnevet és elismerést (és nagyon sok ellenséget is) szerzett magának: kölcsönvette egy barátja nevét, egy maszkmesterrel tizenöt évvel megfiatalítatta magát, szemüvegét kontaktlencsére cserélte, bajszát levágatta - és felcsapott callcenter-alkalmazottnak.
Előbb Németország második legnagyobb callcenter-vállalkozásához, a 600 főt foglalkoztató és évi 70 millió eurós forgalmával az ágazat felső osztályához tartozó CallOn-hoz jelentkezett be Köln városában, majd, mivel ott nem vált be, egy kisebb vállalatnál, a ZIU-Internatinal-nél kutakodott.
A riportból kiderül, hogy a lottózókat megcélzó CallOn ellen néhány éve adómegkerülés gyanúja miatt nyomozást rendeltek el, de a cégvezető és ügyvédei ügyesebbek voltak, mint az ügyészség, úgyhogy 700 ezer eurós peren kívüli egyezséggel végződött az ügy. Walraff írásából mindazonáltal kiderül: mindennek, csak törvénytisztelőnek nem nevezhető a társaság ténykedése. Wallraf részletesen leírja, hogy milyen módszerekkel kell a callcenterek dolgozóinak - nagyjából 10 euró órabérért - félrevezetniük az ügyfeleket, és ha mást nem, azt bizonyára eléri a riporttal, hogy nehezebb legyen rászedni a telefon másik végén ülő embereket.
Németországban több mint 5500 callcenter működik, 2006-ban 400.000 főt foglalkoztattak, amihez idén Walraff becslései szerint további 40 ezren jönnek még - tudjuk meg a riportból.
"Úgy tűnik - írja Walraff - a Callcenterek korunk bányái": tízezrek dolgoznak láthatatlanul - és munkakörülményeik is ismeretlenek. Az ágazat gyorsan növekszik és szélsebesen változik. Ma már csak a cégek harmada foglalkozik úgynevezett befelé irányuló üzletekkel (ügyfélszolgálati feladatokkal), kétharmaduk úgynevezett Outbound - kifelé irányuló - üzletekre koncentrál: értékesít.
Az általánosan ismert, hogy ezek a cégek lottószelvényeket és újságelőfizetéseket adnak el, az viszont kevésbé, hogy mi minden mást is értékesítenek: élelmiszereket, biztosítási szerződéseket, és úgynevezett hedge-alapok papírjait. De bármit is értékesítsenek, annak minden esetben mesterségesen magas ára van. Csaknem mindig rászedik az ügyfelet. Ezek a callcenterek, mondja Walraff, naponta 900 ezer - kéretlen - hívást kezdeményeznek a fogyasztói érdekvédelmi központok országos szövetségének becslése szerint, és az esetek 95 százalékában a fogyasztók zaklatásként élik meg a dolgot.
"A call-centerekben, amelyek úgy terjednek, mint a pestis, csalókká képezik ki az embereket" - nyilatkozta a riporter, aki szerint bár kívülről a callcenterek többsége komoly vállalkozásnak tűnik, ollyan dolgokat erőltetnek rá az emberekre, amelyekre nincs szükségük vagy amelyek kárt okoznak nekik.
A Zeit magazínmellékletében most megjelent riport a call-centerekről csak a kezdet - jelezte Walraff.
