Politikai fegyverként is használják: hét helyreigazítási ügy egyetlen napon
Csupán tegnap hét személyiségi jogi, illetve sajtó-helyreigazítási ügyet tárgyaltak a Fővárosi Bíróságon. Az utóbbi néhány esztendőben egyre gyakoribbá vált, hogy politikai közszereplők és a politika által kipécézettek peres úton kívánnak elégtételt venni, ha a sajtó kedvezőtlennek vélt színben tünteti fel őket. Ma már évente ezres nagyságban folynak ilyen eljárások.
A sajtó-helyreigazítások kapcsán gyakorlati és elméleti problémák sorára mutattak rá az utóbbi időkben. Tegnap az ELTE jogi karán tudományos tanácskozást tartottak, amelyen a vezető referátum előadója, Hanák András az intézmény egészében az ancien regime szellemének továbbélését láttatta, és a törvény radikális átalakítására tett javaslatot. A részt vevő vezető jogászok nem fogadták nagy nyitottsággal az elképzelést. Vásárhelyi Mária az Élet és Irodalomban cikksorozatot, majd nyílt levelet közölt, amelyben arra hívta föl a figyelmet, hogy adatai szerint a helyreigazítási perekben egyedüliként ítélkező fővárosi bírósági tanács rendre politikai tendenciák szerint változtatja meg az első fok ítéleteit, s ennek személyi elfogultság az oka.
Tegnap Áder János fideszes politikus mindjárt kettő, Kóka János gazdasági miniszter egy helyreigazítási perben volt érdekelt. Áder a Magyar Nemzet két írásának az ő Fideszen belüli szerepével kapcsolatos feltételezéseit kifogásolja, Kóka pedig a Heti Választ azért támadta meg, mert az írás azt sejteti, hogy miniszteri nyomásgyakorlás hatására játszottak át egy informatikai céget nagy haszonnal az új tulajdonoshoz. Áder első fokon veszített, Kókának részben adott igazat a bíróság.
Erdős Ákos - a Láng Kiadóval, a Nemzeti Tankönyvkiadóval és az Állami Nyomdával együtt - személyiségi jogi per felpereseként szerepelt. Ez utóbbi ügynek áttételesen érintettje a miniszterelnök is.
Kondor Katalin, a közszolgálati rádió egykori elnöke a Népszava kiadóját perli, mert a lapban állítólagos ügynökmúltjáról cikkeztek. A bizonyítékokat a bíróság nem találta elég erősnek, ezért Kondor korábban sajtó-helyreigazítási pert nyert, így az ügyben főként az a tét, hogy mekkora kártérítést ítélnek meg neki. Kondor sok milliót követel. Tegnap ebben az ügyben sem született döntés.
Kilóg a sorból az a magánszemély, aki az MSZP ellen nyújtott be személyiségi jogai megsértése miatt keresetet. A nő egy tüntetésen készült felvételen felismerte magát, és sérelmezte, hogy a fotón látható embereket "utazó fideszes provokátornak" titulálták. A bíróság álláspontja azonban az volt, hogy nem perelhet személyiségi jogaira hivatkozva az, aki egy demonstráción vesz részt. Ebben az esetben ugyanis számítania kell rá, hogy fénykép- és filmfelvételek is készülhetnek.
A jelenlegi helyreigazítási gyakorlat kritikájaként Vásárhelyi Mária - mint említettük - nyílt levelet intézett az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz. Szerinte a Fővárosi Ítélőtábla 2. sz. eljáró tanácsa azokban a perekben, amelyek érintettjei politikusok, politikai közszereplők vagy a politikai sajtó, feltűnően gyakran fordult elő, hogy másodfokon az elsőfokú ítéletekkel homlokegyenest ellenkező döntés született, és a változások - Vásárhelyi szerint - kivétel nélkül egy irányba húztak; a baloldaliként vagy liberálisként számon tartott peres fél számára hoztak kedvezőtlen változást. Szóvá tette, hogy a sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi perekben 2006-ig egyedüliként ítélkező 2. sz. eljáró tanács egyik tagjának a férje kezdetektől a Fidesz legszűkebb tanácsadói köréhez tartozik.
Elméleti fenntartásokat fogalmazott meg tegnap az ELTE-n referátumot tartó Hanák András. A megbeszélésre az alkalmat az adta, hogy napirenden van a készülő polgári törvénykönyvtervezet, vitája és észrevételezése. Ennek része jelenleg a helyreigazítások szabályozása. Az előadó súlyosan kifogásolta, hogy a mai szabályozás szerint a helyreigazítás objektív, vagyis vétkességtől független. Akkor is helyt kell adni a kérelemnek, ha nem lényeges, sőt nem is sérelmes a kifogásolt állítás. Továbbá egy alkotmányosan védett érték - a sajtó és véleménynyilvánítás szabadsága - e körben igen gyenge támogatást kap, hiszen a megtámadott félnek kell bizonyítania az igazát, és nem elégséges védekezés számára, hogyha kellő gondossággal és alapossággal jár el. Hanák szerint a bizonyítási terhet meg kell fordítani, az objektív felelősséget meg kell szüntetni.
